Még a tavalyi évben, 2017.12.23-án, a jegyzőkönyv szerint „állatkínzás” történt Ráckevén.
A családi házban élők (hívjuk őket T családnak) észrevették, hogy két kutyájuk összeverekedett az udvaron.
Az anyuka és kisebbik gyermekük kiszaladtak, hogy a kutyákat szétszedje, bár tudjuk, ez nehéz feladat is lehet két megvadult kutya esetében.
Mondhatnánk, a cél szentesíti az eszközt, hisz a kutyákat szét kell szedni, de nem lapáttal ütlegelve és rugdosva, úgy, hogy nagyobb sérülést okozunk az állatnak, mint ami a verekedésből származna.
És ezután jön a feketeleves. A család döntött, az egyik sérült kutyát az autóba rakták és elindultak vele, gondolhatnánk, hogy rohanás az orvoshoz, mint minden normális kutyatulajdonos tenné, de ők más utat választottak.
Mivel ebben a kutyába nincs chip, ezért gondolták, hogy sokkal egyszerűbb két faluval arrébb kidobni a kutyát az út szélén, hogy sebei miatt akár ott lehelje ki lelkét – úgysem tudja meg senki, hogy ők voltak. Ezek után, mint akik jól végezték dolgukat hazamentek és lázasan készültek a szeretet ünnepére.
Itt gondolták le is zárult az ügy, ha a fiatalkorú nem akart volna felvágni barátja előtt, gondolván, hogy mekkora király és elújságolta, hogy az udvarukba kutyaviadal volt. Pechjére a barátja elmesélte otthon a sztorit, és mint kiderült, a barát anyukája megszállott állatvédő és azonnal elindultak megkeresni a kidobott kutyát.
Szegény jószág ugyanott ült, ahol a T. család kirakta pár napja, várva hogy érte jönnek, hisz gondolta, hogy ez biztos csak valami tévedés lehet, mert neki van gazdája és biztos nem hagyják itt. Igaz, kicsit verekedett, de ő mindig jó kutya volt, őrizte a házat, játszott a gyerekekkel és ha a gazdi hazajött, akkor farok csóválva szaladt a kapuhoz. Tévedett!
Az állatvédő hölgy kocsiba rakta és hazavitte ápolni sebeit és lelkét egyaránt, de úgy döntött, hogy ezt nem hagyja annyiban.
Levelet írt a Szurkolók Az Állatkínzás ellen csoportnak, akik rövid egyeztetés után már indultak is a címre.
Bár bíztak benne, hogy csak kacsa, de sajnos a hír igaz volt és a családi háznál megtalálták a másik kutyát (Monát), akinek egy óriási seb éktelenkedett mellkasán.
A szurkolók azonnal értesítették a rendőrséget, hatósági állatorvost hívtak és a jegyző is megjelent.
A hatósági állatorvos megállapította, hogy a sérülés súlyos, ezért a szurkolók azonnal állatkórházba szállították- ez a jegyzőkönyvből is kiderül.
Itt vége is lehetne a történetnek, de a legszomorúbb része csak most jön!
A Ráckevei Jegyző Bartal Zita jegyzo@rackeve.hu (nyilvános adat) ezek után sem tiltotta el T. családot az állattartástól így Mona, mintha mi sem történt volna visszakerült az állatkínzókhoz.
A Szurkolók értetlenül állnak az eset előtt, hisz azt érzik, hogy amiért harcolnak, azt a bürokrácia egy tollvonással áthúzza.
Az állatvédelmi törvény értelmében akár bíróság elé is citálhatták volna a családot és tudjuk Fülöp kutya óta már börtönt is lehet kapni ilyen tettekért.
Sajnos ez nem történt meg, de legalább a jegyzőtől elvárható lett volna, hogy jogával élve eltiltsa a családot az állattartástól. De nem tette! De miért?
A Szurkolók Az Állatkínzás ellen csoport a következő felhívást juttatta el számunkra:
Kérünk minden állatbarátot, hogy a fent említett ügyben kérjen állásfoglalást Ráckeve jegyzőjétől, hivatalos levél megnevezéssel- email-ben és kérdezzék őt az állatvédelmi törvény ide vonatkozó passzusáról és, hogy miért nem alkalmazta.
A mai jogszabályok értelmében az email-ben küldött levél is hivatalos levélnek minősül, tehát 15 napon belül válasznak kell érkeznie.
Egyéni kérdéseket is tegyetek fel, hogy egy sablon levéllel ne lehessen válaszolni.
Megkérnék minden állatbarát levélírót, hogy semmilyen fenyegetést és trágár kifejezést ne használjon a jegyzőnek küldött levelében.
Köszönettel: Szurkolók Az Állatkínzás ellen
Természetesen lehetőséget biztosítunk T. családnak és Ráckeve jegyzőjének, hogy ők is megszólaljanak az üggyel kapcsolatban, amennyiben jelentkeznek szerkesztőségünkben.
Tisztelt Bartali Zita
Még a tavalyi évben, 2017.12.23-án, a jegyzőkönyv szerint “állatkínzás” történt Ráckevén.
Két kutya került a képbe , de itt Monáról lenne szó, a rendőrséget, hatósági állatorvost hívtak és a jegyző- ön- is megjelent.
A hatósági állatorvos megállapította,hogy a sérülés súlyos ,ezért a szurkolók azonnal állatkórházba szállították Monát – ez a jegyzőkönyvből is kiderül.
Ön, egy hét gondolkodási idő után visszaadta a megkínzott kutyát annak a családnak, akik ellen eljárást kellett volna kezdeményezni állatkínzás vétsége miatt.
Szeretném megkérdezni önt, ismeri e – elismeri e-
az állatvédelmi törvény ide vonatkozó passzusát és és ha igen miért nem alkalmazta ?
Kivizsgálta e ön az ügyet?
S nyugodt szívvel ki meri jelenteni, nem fordul elő hasonló eset a családnál?
Van e tudomása arról, hogy a család a másik kutyáját egy másik településen kitette az utcára meghalni?
Mi az oka annak, hogy ön nem élt a törvény adta jogával, hogy Monát, és kutyatársát megkínzó családot eltiltsa az állattartástól?
S végül engedjen meg egy magánjellegű kérdést, önnek, vagy a családjának van bármilyen házi kedvence?
Várom a válaszát.
Teyinka AnnaMaria
Teljes szívvel kiállok a Szurkolók és jelen levelük mellett, annak minden sorával egyet értek, kérdésükhöz csatlakozom
Teljesen egyet értek, mindenben támogatom a Szurkolók az Àllatkínzás ellen tevékenységét, köszönet a jelenlegi segítségét és valóban, ép eszü ember nem fogadhat el egy ilyen méltatlan, embertelen jegyzői döntést
Tisztelt Jegyző Asszony!
Szeretném megkérdezni önt, ismeri e – elismeri e- az állatvédelmi törvény ide vonatkozó passzusát és és ha igen miért nem alkalmazta ?
Kivizsgálta e ön az ügyet?