Már nyomtatott formában is olvashatók a IX. Nemzetközi Médiakonferencia előadásai
A 2017. szeptember 27-29. között megrendezett IX. Nemzetközi Médiakonferencia előadásainak anyaga 2018 márciusában jelent meg könyv formájában. A kötet a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szerkesztésében készült el.
A Gyermekmentő Szolgálat által kiadott „Kobak” könyvsorozat korábbi kötetéhez hasonlóan ez a példány sem kerül bolthálózatokba. A Gyermekmentő oktatási intézményeknek, könyvtáraknak, az Országgyűlésnek, hatóságoknak és a médiának küldi el a könyvet, illetve az érdeklődők a Szolgálat irodájában (Bp., VI. Teréz krt. 24.) ingyenesen juthatnak hozzá a kiadványhoz. A korábbi kötetek nagyon keresettek az egyetemi oktatók és hallgatók körében, oktatási segédanyagként vagy szakdolgozathoz. A kiadvány kétezer példányban jelent meg.
A kötet a háromnapos konferencián elhangzott előadásokat tartalmazza, melyeket 6 országból érkezett 80 elméleti és gyakorlati szakember – jogászok, pedagógusok, pszichológusok, szociológusok, médiaszakértők, tartalomgyártók, civil szervezetek képviselői, játékszakértők, bankbiztonsági szakemberek – tartott.
A 2017-es konferencia fókuszában a médiaértés, a médiaoktatás, a médiatudatosságra való nevelés és a közösségi oldalak használata állt. A szakmai rendezvény a korábbiakhoz hasonlóan az NGYSZ kutatócsoportjának (Prof. dr. Kósa Éva, dr. László Miklós, dr. Antalóczy Tímea) előadásaival indult, amelyekben ismertették a 2000 fős mintán végzett alapkutatás eredményeit. A tavalyi adatfelvétel is általános és középiskolások (12-17 év között) körére terjedt ki, továbbá készült az elmúlt 20 évre vonatkozóan trendelemzés.
Prof. dr. Kósa Éva előadásában kiemelte, hogy az internetezéssel töltött idő 2005-höz képest meghatszorozódott. Ma átlagosan egy fiatal több mint 300 percet tölt naponta a neten. A fiatalok – szemben a szüleikkel – nem e-mailekkel tartják társaikkal a kapcsolatot, hanem a kommunikáció egyéb formáival (chat, messenger, skype stb.). Ami az internetes veszélyeket illeti, most sem tudhatjuk teljesen biztonságban a gyerekeinket, még mindig egyötödük-egyharmaduk ad meg magáról óvatlanul adatokat, illetve teremt nem csak online, hanem offline kapcsolatot is idegen személlyel.
Érdekes jelenség, hogy a megkérdezett felnőttek (30-as éveik elején járók) közel ugyanolyan mértékűnek érezték a saját gyerekkorukban otthon alkalmazott szabályokat a médiahasználatra vonatkozóan, mint amit ők maguk ma már szülőként alkalmaznak. Ugyanakkor a megkérdezett gyerekek-fiatalok többsége azt mondta, hogy szülőként majd szigorúbban fogja ellenőrizni a gyereke médiahasználatát.
Új és figyelmet keltő jelenség a médiaeszközök egyre fiatalabb korban történő használata. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a tablet és az okostelefon leköltözött az óvodába. A nagyon korai médiahasználatnak az egészségre, az értelmi és a személyiségfejlődésre gyakorolt hatásával a következő években elkerülhetetlenül foglalkozni kell, fűzte hozzá Kósa Éva.
Dr. László Miklós szociológus, a Gyermekmentő Szolgálat kutatócsoportjának tagja a húsz éve tartó kutatásról szólva elmondta, a munka célja az volt, hogy jobban megértsék és megértessék másokkal a digitális galaxis lehetőségeit és veszélyeit. Felidézte, hogy az 1998-ban szervezett első médiakonferencia fókuszában a televíziózás állt, 2005-ben a szülői mediáció, 2009-ben a biztonság, 2013-ban a közösségi média, 2017-ben pedig a médiakonvergencia kapott kiemelt hangsúlyt. A kutatási eredményekről szólva elmondta, hogy 2000-től 2017-ig az egy háztartásra jutó infokommunikációs eszközök száma a négyszeresére nőtt.
Az otthoni könyvek száma 2009 óta változatlan, ám az irodalmi művek olvasására fordított idő csökkent. Jelentősen csökkent a televíziózással eltöltött idő, a nyomtatott sajtón keresztül pedig szinte egyáltalán nem lehet elérni a gyermekeket, fiatalokat. A más platformokon történő olvasás, tévézés ezzel párhuzamosan megnőtt, pl. a fiatalok kedvenc sorozataikat jellemzően az interneten keresztül nézik. László Miklós kifejtette, hogy nem igazolódott be az a közkeletű vélekedés, hogy a gyermekek személyes kapcsolatai megszűnnek a túlzott internethasználat miatt, ez csak egy szűkebb rétegre jellemző, többek esetében az online és az offline kapcsolattartás egyensúlya mutatható ki. Például a fiatalkorúak 49 százaléka a barátaitól való eltiltást tartja a legsúlyosabb büntetésnek. A fiatalok jövőképe pozitívabb lett az elmúlt 20 évben, például arra a kérdésre, hogy lesz-e Magyarország 200 év múlva, egyre többen válaszolnak igennel (71%).
A kutatócsoport mellett Ságvári Bence végzett önálló kutatást, amely két kérdésre fókuszált. Egyrészt a 16-18 éves korosztálynak a közeljövő technológiáival kapcsolatos ismereteit, várakozásait és attitűdjeit, vizsgálta. Arra kereste a választ, hogy milyen információk jutnak el ehhez a korosztályhoz azokról a technológiai folyamatokról, amelyek az életüket a jövőben alapvetően fogják meghatározni, és milyen érzésekkel, várakozásokkal tekintenek ebbe a ma még nehezen elképzelhető jövőbe.
A másik kutatási kérdés az online zaklatás középiskolai osztályközösségekben való megjelenésére, az áldozattá, illetve elkövetővé váláshoz vezető folyamat megismerésére fókuszált. A kutatás újszerűsége abban rejlett, hogy a kutatók az elemzéshez felhasználták a közösségek pozitív és negatív kapcsolati hálózatainak adatait, így az egyes személyek társas hálózatokban betöltött szerepének hatása is mérhetővé vált.
Az eseményen részt vett 9 külföldi előadó a hazájukban szerzett tapasztalataikat, jó gyakorlatokat osztották meg a közönséggel.
A konferencia főtámogatója a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) volt, amely Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központokat és az Internet Hotline internetes jogsegélyszolgálatot is működteti.
Idén október 2-án egynapos ingyenes Safer Internet Konferencia kerül megrendezésre Budapesten, melynek címe „Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” lesz.