A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya kiadta a munkabaleseti statisztika összegzését a 2017. évre vonatkozóan. A 2018. január 8-ig beérkezett és nyilvántartásba vett munkabaleseti jegyzőkönyvek összesített, feldolgozott adatain sajnos nem látszik a Munkavédelmi Törvény változtatásának a hatása. A halálos balesetek száma egyetlen egy esettel javult, a balesetek száma viszont még nőtt is. A 2016 második felében végrehajtott törvénymódosítás 2017. január 1. napjától úgy rendelkezett, hogy minden olyan munkahelyen ahol legalább húsz ember dolgozik, ott munkavédelmi képviselőt kell választani a munkavállalóknak. Ez a kötelezettség és a korábbi jogszabályszöveghez képest sokkal szigorúbb rendelkezések volt az elképzelés a munkabaleseti helyzet javítására. Persze lehet mondani, hogy még nem érett be a változás.
Érdekes adat, hogy a hatóság 117 445 445 Ft bírságot rótt ki. Problémák, visszaélések, hiányosságok tehát vannak. Viszont a 79 halálos, és a 208 súlyos baleset mellett bűnvádi feljelentést csak 4-et indítottak! Ez komolyan felveti a felelősség kérdését. Kicsit olyan, mintha az esetek kirívó többsége a munkavállalók hibájából eredne, akik alapvetően viselik saját hibájuk következményeit.
A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökét, László Zoltán kérdeztük a témában, aki a balesetek utáni kivizsgálások hiányosságaiban látja a jelenség magyarázatát, amik nem mindig úgy zajlanak, ahogy az elő van írva. A felvett jegyzőkönyvek sokszor köszönő viszonyban sincsenek az esetekkel, mert a balesetet szenvedett munkatársak többsége nincs tisztában a jogaival és az egyébként kötelező eljárások szabályaival. Súlyos sérülések esetén nyilván van elég problémájuk a balesetet elszenvedetteknek. Ebben a kiszolgáltatott helyzetben működő vagy egyáltalán létező érdekvédelem nélkül jogi és szakmai hátrányban vannak a munkavállalók. Ez is okozhatja a statisztikák ilyen mértékű torzulását. Ezért is fontos, hogy a munkavédelmi képviselők munkáját a szakszervezetek felügyeljék, irányítsák. Ez biztosíthatja a hatékonyságot és az igazi védelmet. – véli a Vasas alelnöke.
Megállapítható, hogy a Munka Törvénykönyvében hozott rendelkezések, a főként munkavédelmi képviselői hálózatra, a munkahelyi egyéni önkéntességre építő változtatások nem hoztak átütő eredményeket. Az egyéni munkavállalók szervezés híján nem képesek hatékony érdekérvényesítésre a munkabaleseti veszélyek felszámolásában, ezért a jövőben a szakszervezeti szerveződések kiemelt szerepe kellene fókuszt kapjon a jogalkotásban is.
Az NGM Munkavédelmi Főosztályának összefoglalója innen tölthető le.