Mozgás éjszakája 2024 – Dabas

A csörgőlabda a látássérültek sportja, melyet csörgőkkel töltött labdával játszanak, a cél a labda begördítése az ellenfél kapujába. A látássérült játékosok számára a labda helyzetét a csörgők jelzik. Paralimpiai sportág.

1946-ban, Németországban és Ausztriában alakult ki Sett Reindl és Hans Lorensen munkája révén. A háborúban megvakult veteránok számára találták ki, a katonák erőnlétének ápolására és a megváltozott életminőségük fejlesztéséhez használták.

Először Európában lett népszerű, például Dániában 1964-ben tartották az első mérkőzést. Versenysporttá az 1970-es években fejlődött.

Magyarországon 1976 óta játsszák a sportot, 1982 óta magyar bajnokságot is rendeznek.

A csörgőlabdát mindkét nem vak és látássérült sportolói játsszák. A pályán csapatonként egyszerre három játékos lehet, a játék célja, hogy a labdát az ellenfél kapujába gurítsák, kézzel. A labdában található csörgők segítik a játékosokat, ezért a mérkőzés közben a közönségnek csendben kell maradni. A játékosok szemét bekötik, hogy minden látássérült játékos egyenlő esélyekkel játszhasson. A játékidő kétszer tizenkét perc. A pálya mérete 9 x 18m (mint a röplabdapálya). A kapu a teljes alapvonalat elfoglalja, és 1,3 m magas. A játékosok a saját kapujukhoz közeli harmadban kell maradjanak, védjenek, támadjanak, tehát az ellenfelek nem érintkeznek mérkőzés közben.