Életemben elsőként lóversenyt talán még gyerekkoromban láthattam Bud Spencer és Terence Hill És megint dühbe jövünk című filmjében. Pontosabban akkor, amikor Terence Hill, mint Johnny Firpo , Parapoulis, a Görög által vesztésre kijelölt és megzsarolt zsoké helyébe lépve győz.
Ezek után sok évnek kellet eltelnie, hogy élőben is lássak ilyen versenyt és azt kell, mondjam nagyon érdekes és izgalmas világba csöppentem szilveszter délutánján, ahol 19. Ügetőszilveszteren vettem részt fotósként
https://hirek.sztradaradio.hu/2019/01/02/19-eves-az-ugetoszilveszter/
Szeretem megörökíteni a mozgást és a sportokban rejlő küzdelmet és erőt, és itt ebben a sportban ebből bőven akad. Fotós szemmel nagyon tetszett, amit láttam, ezért elhatároztam, hogy amit lesz, lehetőségem újra kimegyek a Kincsem Parkba. Így is tettem február első hétvégén, ahol a szombati versenynapon fotózhattam. Egyre több és érdekes dolgot fedeztem fel a szombati napon is, ezért amikor tehetem, biztosan ki fogok még menni.
Akik ki szeretnének látogatni a versenyekre, azoknak a Kincsem Park weboldalán érdemes tájékozódni a rendezvények időpontjáról. https://kincsempark.hu/
A lóversenyzés rövid története:
A lóversenysport őshazája Anglia, két szakága a galopp- és az ügetőverseny. A galopp az 1700-as évek második felében indult világhódító útjára, legismertebb versenye az Epsom Derby. Népszerűsége és elterjedése a világban a labdarúgással egyenértékű. A lóverseny komoly hatással volt több más sportág fejlődésére. A Derby szavunkat – mely a hároméves angol telivér mének és kancák legjelentősebb versenye – ma már minden komolyabb csapatverseny rangadójának szinonimájaként alkalmazzák a köztudatban. A történelmi kezdet első sikerét 25.000 néző előtt, gróf Károlyi György 6 éves sárga lova Babieka aratta. Őt tekintjük a magyar lóversenysport első győztesének! A győztes lovat gróf Széchenyi István, a hazai lóversenysport megteremtője tenyésztette. A győztest 133 font (74,5 kg) teherrel Siveyer Jakab lovagolta. Az első magyarországi versenypálya a mai Soroksári út és Üllői út között terült el. A legnagyobb magyar a lóversennyel a polgárosodás mellett, a hazai lótenyésztést és a gazdaság színvonalát kívánta fejleszteni. Az ügető versenyt néhány évtizeddel később, 1883-tól rendezik hazánkban.
Magyarországon a lóversenyfogadás állami monopólium. A fogadás szervezésére az 1991. évi XXXIV . a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény alapján az állami tulajdonú Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft. (MLFSZ Kft.) jogosult, amely a LOVI márkanév alatt üzemeltetett fogadóhelyeken kínálja a szolgáltatást, valamint
a hazai versenynapokon a Kincsem Park lóversenypályán a fővárosban. A KINCSEM+ TUTI játék értékesítésben, mint kereskedelmi közreműködő partner, a Szerencsejáték Zrt. kijelölt lottózói is részt vesznek. A francia Pari Mutual Urbain (PMU) társasággal kötött megállapodás alapján az MLFSZ Kft. 2016. január 4-től nemzetközi együttműködés keretében szervezett lóversenyfogadást is kínál a játékosoknak, amelyben 18 ország fogadásszervezői egy közös nyereményalapban gyűjtik a téteket, ezáltal jelentős mértékben megnövekedett nyereményeket elérhetővé téve a játékosok számára. Magyarországon a hazai és nemzetközi nyereményalapban egyaránt a totalizatőr rendszerű lóversenyfogadás működik, aminek lényege, hogy a feltett összeget a levonások után fogadási típusonként és nyerőosztályonként szétosztják a nyertesek között.
Az ügető versenyeken a lovak kötött szabályok szerint, ügető jármódban törnek a cél felé. Mögöttük egy kétkerekű kocsiban (sulky) ülve hajtójuk segíti őket a versenyzésben.
Megkülönböztetünk autóstartos és fordulóstartos versenyeket. Utóbbiban a jobb eredményekkel rendelkező lovak térhátrányról, messzebbről indulnak. Az ügetőversenyeken ügető fajtájú lovak vesznek részt, a lovak kétéves koruktól versenyezhetnek. A legnagyobb díjazású ügető futam hazánkban a Magyar Ügetőderby, amelyben csak 4 éves ügetők állnak starthoz.
(Forrás: https://kincsempark.hu/)
[ngg src=”galleries” ids=”8″ display=”basic_slideshow”]